Ha nem szeretnek, azt viseld el békén.
Senki se ér tovább a saját végén.
S ott, ahol kalandoz tétova ujjbegyed,
más ember kezdődik, nem neked.
Nézz akkor mélyen a világba.
Mint aki kút mélyről kilátva
várja, hogy jöjjön majd az Isten.
Nem jön el. Eljönne, de nincsen.
És akkor ott, annak a kútnak az alján,
éld le az életed, s kivakarván
magad a temérdek szar alól:
képzeld el őt ott, ahogy ott van, és ahol
nem gondol rád egy gyors percre se.
Nem érdekled. S mintha te
volnál csak kicsike csepp víz ott a kútban:
megcsillansz szerényen. Ne legyél az útban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.