...aludhatnál a vállamon
vihetnélek, ha volna min,
által az űrön, a lábaim
után a világ meg válna nyom
suttoghatnál a fülembe,
ha volna rám szavad, lehetne,
vagy hogyha akármi ha volna,
nélküled, ha hogyha hajolna
végre a rettentő boltozat;
tudom, hogy egyszer majd mind megáll
ez a szép nagy világ, mint halál,
vergődünk benne, mint áldozat.
Lennék én a macskád. S mert nem élsz örökké,
légy egér, játssz velem; te tán soha többé
nem láthatsz engemet, csak ahogy elszalad
mint egér, az időd. A halál megmarad.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.