Áradó, jó meleg,
Itt vagyunk, itt veled,
hunyd be most szép szemed,
pislog itt most neked
ez a szép nyári nap, akár a mécs.
Lobban a nyár.
Ülj le most magadban, mint padra, aki vár.
Nem is túl keveset, de azért nem sokat.
Akárkit, másokat, ugyanazokat.
Ülj le most, itt a pad, ülj le rá, nem nehéz.
Csorran a tűzforró nyár mint hull kenyérre tiszta méz.
Mereng a remegő melegban a bástya.
Múlik a szép idő. Más is vár. De másra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.