...válsz akkor bokorrá, madárka szárad rád,
hívogat őszi szél, miért ne váratnád,
kicsikét feküdj el avarként a járdán;
hova is szaladnál, kicsike madárkám,
hova is feküdnél, hisz a tél felébreszt.
Csiripelj kicsikét, amennyi elég lesz,
rikítsd be őszike színeid a tájba.
Ki tudja, lehet, hogy hiába, ha fáj ma
az a nyár, ennek az ősznek a volt nyara.
Tekintsd ma napodat. Símogat sugara.
Tekintsd a csillogó habot a folyamban.
Tekintsd, hogy megcsillan benne, hogy feladtam.
Székesfehérvár, 2019-.11.20
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.