Egyszer majd az lesz, hogy nem leszek.
Először talán csak szeretnéd, lenne meg
mindegyik gombod a kabáton,
azután bármi is, az csak, hogy ha látom
szeressem, vagy hogy ne szeressem.
Vagy talán annyi csak, lehessen
időben pár perced néha az apádra.
Felmászol akkor majd a fádra
megint és várod, hogy leessél.
És odafenn nézed majd ámultan,
hogy odalenn a földre ráhulltan
küzdök majd újra hogy lehessél.
(Székesfehérvár, 2019-08-25)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.