(Aktuálpolitikai pamflet)
Nincs kiút. Nincsen rá megoldás.
Nem lesz, hogy szerencsére volt más.
Az lesz, hogy egyszer majd te leszel
az, aki végülis megneszel
fű alatt iszonyú titkokat.
Szirént a sarkon hogy hívogat.
Reményt az űrben mint villanást.
Akadály helyett a haladást.
És akkor majd, akkor hát, jól tudod,
utolsó szögig ha számolod:
bele lesz verve majd világba
kiabálásod is, hiába
ma mégse ontják a véredet.
Ezek nem szeretnek tégedet.
Aki ha eléggé szeretne,
akarna dísznek a keresztre.
Ne hagyjad magadat bántani.
Próbálj meg szeretni. Hátha mi.
(Székesfehérvár, 2019-02-13)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.