Miután végre átbújtatta
végét a pertlinek, alatta
talál majd helyette akkora rést fiam
kicsiny fiúkezed, mint ahogy friss iram
során a szarvas ha űzik is halálra,
csapást lel sövényben csap ki a világra.
Ugorva szökve ki mert ő egy vadállat.
Mindenki megtartja önmagát magának,
kis fiam, te sem vagy különb te magadnál.
Jó volna, bár volna, önmagad maradnál.
(Székesfehérvár, 2019-02-01)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.