Lágyan kiengeded, nehogy bárki lássa
testedből kertedből ki a nagyvilágba
menjen. Ha más nem, legalább üzenjen,
hívjon fel karácsony előtt egy nappal.
Ne múljon a kurva ünnep se haraggal.
Egyedül maradtunk csillagom e tájon,
gyújtsuk meg azt a szart csillagot dobáljon
mosolyog le reám szívedről a foghíj.
Nézed, hogy mikor jön végre már a nyugdíj.
Bevackolsz abba a fene nagy hidegbe,
hallod a sarokban ahogyan izegve
zajokra bomlik le a hangos nagyvilág.
Lehet, hogy gondol. S lehet, hogy pont terád.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.