Kérdezed, mért teszem én ezt.
Fecske, ha véletlen legyet téveszt,
nap mikor nem süt mert este van,
csillag, ha csillog, de messze van,
őzbak ha meglövik ám rohan
de percre még toppan a békás tó mellett.
Megfigyelve, amit még megfigyelhet.
És lát akkor ottan egy gyermeket,
amelyik könnyezve eltemet
egy kicsike békát, mert nem sikerült.
És látja hogy mennyire messzire ült
le a tisztásnak annak a messzebbik oldalán
a napfény, hova lehetni szaladni tán.
Ha nem volna annyira ijesztő messze.
És torpan az idő is, szálldogál keresztbe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.