Nem emlékszik reám a kaller,
pedig nem is egy ilyen libsi baller
forma; bejön, ahogy a kalapja,
meg az a filigrán alakja
suhan a kettős sorok között,
mint a Zamárdiban a tó fölött
mikor elsuhantak vitorlások;
jaj, a végén még idehányok,
nem bírom úgy mint még régen,
a restiben, meg Sándorral a stégen,
meg a Kiskulacsban, a vermutot.
Furcsa, hogy végére ez jutott,
egy fürge kis kaller, ki nem figyel,
s hogy jobb lenne ezt is csak dobni el,
mint tomahakot az indiánok
a Kulacsba, ahova inni járok.
Új felszállók, azt kérdezi.
Pedig letérdelnék neki.
(2017-09-28)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.