Egyszer majd muszáj lesz felállnotok.
Valamit valahol találnotok.
Sértenetek vagy sértődnetek.
Nem lehet mindig csak ellennetek.
Egyszer majd fel kéne álljatok.
Nem élhettek, mint állatok,
állatok között, a szarban.
Mert ahol szar van, ott csak a szar van.
Ki kell majd, biztos hogy, pucolnotok,
kollégát, barátot, rokonotok.
Mert hogy hát az is a ti dolgotok.
Ne essen rájuk a ti foltotok.
Legyetek végre már makulátlan.
Nem olyan rettentő a világban
kicsikét eszünknél maradni.
Kevesebb lesz majd tán tőle a hakni,
vagy kevesebb lesz majd tán tőle a szeretet.
Nem muszáj szeretni azt, amit nem lehet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.