Futnod kell, lehet, hogy sokáig.
Elindulásnak az okáig.
S megállva ottan, és utána
maradni magadban találva,
egyszerre egyedül, mint a mag,
egyedi, egyszeri önmagad,
mélyen a világba befödve,
szavakba szívekbe a rögbe.
És ahogyan kél Nap jaj kikel
értelme annak, hogy menni kell.
Egyszerre, egyszerűn, megállva,
hiába haladást kívánva.
Találnád akkor ki önmagad.
Marad a rög, csak a rög marad.
Székesfehérvár, 2018-11-27
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.