- Az igazság nem valami zsemle,
- hogy megvajazzad és a kezembe
- adjad, hogy éhen ne haljak.
- Az igazság úgy kering, mint a varjak
- az ősszel a tarló felett,
- hogy megtalálják azt, ami elveszett,
- és fémes csőrükbe lágyan fogva
- tűnjenek azután felhő habokba
- vele és aztán így sosem
- lehetünk biztosak teljesen,
- mert ami lent maradt, az tavaszra kikel,
- s nekünk be kell majd érnünk csak ennyivel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.