Leszállt a didergő, kormos est, imbolygó árnyat a falra fest, ég alja már csak egy kis szelet, karéjnyi égbolt; én rádobok fekete éjszaka, fekete szenet. Koppan a tájban a sötétség, mint csizma a padlón, ha levették, elnyúlik szépen a táj felett; lehúnyom szemem és álmodok fekete éjszaka, fekete…
2023.11.21. 19:54 Humperdickk
Emlékek a másvilágról (Apokrif)
Most, hogy már őszül a szakállam, elmondom azt, amit találtam képzeld, a macskának száz ezer szeme van vetve rám, míg hever magában a langyos melegben; képzeld el, mennyire szerettem szaladni, amíg a lábamat nem húzta fájdalomáradat; mennyire láttam, hogy mennyire ömlesz, hogy bármikor rád nézek,…