www.ultima.ratio

Egyedül lenni a tömegbenizzadni vacogó hidegbennézni hogy mi minden lehettem volna ne ott kinn látszatok gyertek bevirágok nyílnak a kertekbevakondok kaparnak mellette hol ma virágok nyílnak ott fű se nőmeleg lesz nagyon de rekkkenősemmi lesz minden de minden ő fejedben nem mennék oda be te…

este, miután aludni mentem (miután megint, hogy véletlen, megbántottalak), te, hallottam, kicsit még szöszöltél, tévét kapcsoltál, de halkan, hogy csönd legyen, mocorogtál is, de csak hogy alig hogy, meg szuszogtál, annyit, mi elégséges. És bár az embernek nem lenni elég véges, lényegében hagytad,…

Már megint elköltöttem a tegnapról megmaradt csekélyke létem egy napját és most attól félek, hogy holnapra nem marad eléggé napom, hogy éljek; látom, hogy húzzák az emberek, szegények maguk után a múltat és látom, hogy egyedül múlt van a világon, és ami lesz, el lesz majd lopva. Úgy fogok lassan…

Egyszer majd lesz olyan, hogy ne járj. Lesz majd egy gondolat, hogy ne fájj. De addig is, fény köré tereknek, akarom tudni, hogy szeretlek. 2018-04-04