Érkezik nagy, könnyű este, a levelek a fákra festve moccanást se hullanak; lustán fénylik lenn a nap,
árnyék bontja szárnyait. Elrendeztem máma itt apró rendbe, ím, e tájat: ami rég volt, még ma fájhat,
ami jön majd, úgy hagyom. Gerle búg az ágakon, rózsa nyílik nagy titokban. Csillag fénye félve…
