Csak álltam és néztem a tájat,mögötted, ahogyan áradt,s láttam, hogy amit látni kell,nem tudom pótolni semmivel
ha eltűnt. És eltűnt az élet.Csordogált kissé, feléledtpár kicsi zugban, majd tovaszállt, mint ezernyi kis puha
kezemen tapasztalt izgalom.Egyedül vagyok már. Nem nagyon.Egyedül szántom…