Csak álltam és néztem a tájat,mögötted, ahogyan áradt,s láttam, hogy amit látni kell,nem tudom pótolni semmivel ha eltűnt. És eltűnt az élet.Csordogált kissé, feléledtpár kicsi zugban, majd tovaszállt, mint ezernyi kis puha kezemen tapasztalt izgalom.Egyedül vagyok már. Nem nagyon.Egyedül szántom…