Maradnak egyre csak titokbana tárgyak, a dolgok, a gondolatok,szemed szép tavából kifogtam,mindent, már semmit sem foghatok
kiperegnek a szemek a szárból,és úgy hullnak egyszer a földre le,mint akárkik, akármik, akárhol,mint kezemből valaha végre te
nem mozdulok. Csak ülök a csendben.Nem mozdul…
