Ébredtél szomorú napokra,az adok helyett a kapokra,gondoltál messze tűnt szemekre,szemekben szaladó erekre,maradtál megülve magadban,kicsike kismadár alakban,ágán a végtelen semminek,egyként a lentinek, fentinek
nem maradt végül, csak az a hit,hogy szerettél valaha valakit.
