Mint a hinta ki egykoron alattam szállott mint körbe zárt magány, a szűk világ: láthatom, azóta mi mindent haladtam, hogy repült perc el és évek is, valahány.
S mint égett tűz is vagy mint volt ma az égnek tűzpiros fonata hajadra folyva el: semmit se érsz el és semmivel nem lettél közelebb…
