Maradunk, végül is, miér' ne, egyezer valamennyi éve, egyezer valahány okokból, együtt a sok itt maradottból, kivéve, akik már nincsenek, megvárjuk, búcsút hogy intsenek, akár az évek és egyszerre beteljen sorsunk és tovább már ne kelljen menni fel…
Maradunk, végül is, miér' ne, egyezer valamennyi éve, egyezer valahány okokból, együtt a sok itt maradottból, kivéve, akik már nincsenek, megvárjuk, búcsút hogy intsenek, akár az évek és egyszerre beteljen sorsunk és tovább már ne kelljen menni fel…