Mint pofonvert gyereknek, ha lendül a karja,hogy képéről azonnal eltakarjaszégyenét mielőtt arcára ég:nem gondolok jó szívvel magamra rég,s ha eszembe is jutok, amint csak lehet,dühösen kapok be másba, mint aki legyetvagy parazsat kerget le kabátjáról.Az, aki vagyok, mindegyre…