Még csak piruló, vonuló csík vagya fejemben, szép kis rőt vonal;vagy annyi se, mint víz, ha kint hagy-va szertelenül, mint holmi falmellé téve le télre le félre,feledve, végre, de csend falánmegülve, merülve, pont beleférve,rekedve, remegve zúzmaránlefolyva, lassan a tavaszba…
