Ki sem látni a hajnali
ködön, párán, s mind ami
látszik, olyan messze rég van,
mint a lélegzetem a buborékban,
ha kipukkant, elszállt, szerteszállt
Még ma is tudom, mi merre fájt,
hogy hol csúszott el a friss havon
fehéren minden, és még szép nagyon
az űr a téren, mikor…
